PÓTKOCSI BÉRLÉS

Bérbe adunk 12t MetalFach pótkocsit! Részletekért keressen minket!

Műtrágyaszórók MOST AKCIÓSAN!

Kedvező áron, készletről!

AKCIÓS Gaspardo HS kultivátor!

Festett kivitelben: 2 850 000+27%ÁFA
INOX kivitelben: 3 090 000 +27% ÁFA

Terménytárolót, szárítót építene vagy felújítana? Segítünk!

2016-08-30 11:39

A pályázatról

• Első lépés

3 db árajánlatot kell beszerezni (vagy forgalmazói nyilatkozatot, ha csak 1 szerezhető be), amiből az ár-érték arányt és a támogatási kérelem céljait figyelembe véve a legkedvezőbb ajánlattal rendelkező gépet, vagy technológiai berendezést kell feltüntetni a pályázatban.

• Építési engedélyek

Sokan ugyan nincsenek tisztában vele, de a mobil szárítókhoz nem kell építési engedély, valamint a szárító gépészet, telepített szárítók, serleges felvonók, egyebek sem építési engedélykötelesek. A silók is csak akkor engedélykötelesek, ha a 6 métert vagy a 60 m3-t meghaladja a méretük (a helyi előírások magasságban lehetnek ettől szigorúbbak).Viszont fontos tudnivaló, hogy a pályázati kiírás szerint a nem engedélyköteles építési tevékenység (telepített szárító és tárolók) esetén is építészeti-műszaki tervdokumentáció kell és nyilatkozat az építésügyi hatóságtól, hogy az építés nem engedélyköteles.

• Szükséges környezetvédelmi engedélyek

A mobilszárítókra a jelenlegi szabályozások szerint nem vonatkozik, amennyiben nem tartozik hozzá pontszerű kiporzás, akkor azokhoz nem kell engedély. A telepített szárító esetében csak a megfelelő bejelentések, vizsgálatok után létesíthetőek, működtethetőek (a 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet alapján) „helyhez kötött légszennyező pontforrás csak engedély birtokában létesíthető és üzemeltethető.”). A környezetvédelmi engedélyeket az illetékes Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályán lehet intézni.

• Gáztartályok telepítése

Az egyik magyar szolgáltató átlagosan 2 hónap alatt letelepíti a tartályokat a felhasznált elpárologtatótól és a helyszíni adottságoktól függően egy egyszeri telepítés költsége kb. 1,5-2 millió Ft. A berendezések és ezzel a karbantartási költségek is a szolgáltató tulajdonában maradnak. Ha a nagyobb tartályméret miatt szükséges szakhatósági engedélyeztetés azt is elvégzi a szolgáltató.

Időpontok

Idén augusztus 5. naptól van lehetőség beadni a pályázatot elektronikus úton a Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése pályázatra. Az első benyújtási ciklus 2016. október 5-ig tart. A 2016 augusztus 5. és október 5. között benyújtott pályázatok a beadási időtől függetlenül egyszerre kerülnek elbírálásra.

• Támogatási összegek

A pályázat keretein belül, vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió Ft lehet egyéni projekt esetén, amiből maximum 10 millió Ft támogatás jár a szárító beszerzésére vagy korszerűsítésére.

Akik pályázhatnak, azok kizárólag a 6000 euró STÉ és 350 000 euró STÉ közötti üzemmérettel rendelkező gazdálkodók.

 

A szárítókról

 

A hazai szárítógép-park közös jellemzője, hogy szinte kivétel nélkül konvektív elven működnek és rendkívül energiaigényesek. Az energiafelhasználás és az üzemeltetés költségei azonban megfelelő konstrukcióválasztásával racionalizálhatók.

Megfelelő időjárási viszonyok mellett a kalászos gabonák szárítása nem szükséges, mert a nyári időszakban általában jellemző 30 °C körüli hőmérséklet miatt a betakarítás az egyensúlyi nedvességtartalommal vagy alig e felett történhet. Szükség esetén a néhány százalékos többletnedvesség eltávolítására alkalmas megoldás lehet, hogy „hidegen” járatjuk a szárítót, vagyis környezeti hőmérsékletű levegőt fúvatunk át a terményoszlopon a ventilátorok segítségével.

• Folyamatos és szakaszos szárító közötti különbségek

A biztonságos, hosszú távú tárolás elengedhetetlen feltétele a betakarított termény szárítása, amelynek lényege, hogy a betakarításkor mért és a biztonságos tároláshoz szükséges víztartalom közötti különbséget eltávolítsuk. A terményszárítás történhet hideg, illetve meleg levegővel, technológiailag pedig szakaszos, illetve folyamatos üzemben.

A szakaszos üzemű szárítás lényege, hogy a szárítót feltöltjük és a szárítóban lévő terményen, tölteten addig áramoltatunk át meleg levegőt, míg az a kívánt víztartalomra leszárad, majd az égőfej kikapcsolása után visszahűtjük a terményt. Ezt követően a töltetet kitároljuk, majd újra töltjük a szárítót. A folyamat ciklikusan addig folytatódik, amíg van szárítandó terményünk. A szakaszos üzemű szárító teljesen feltöltve, csak teljes töltettel üzemeltethető.

A folyamatos üzemű szárítás lényege, hogy a szárító feltöltését követően a szárítóban lévő terményt folyamatosan tároljuk ki, és ennek ütemében történik a feltöltés is. A szárítót a szárítási folyamat végén az utolsó töltet leszárítását követően kell kiüríteni.

 

A DRZEWICZ-ről

A lengyel mezőgazdaságban döntő többségben vannak azok a kisebb és közepes méretű gazdaságok, amilyen méretűek most Magyarországon támogatást igényelhetnek kisméretű szárítóra. Lengyelországban, ezekben a gazdaságokban már bizonyítottak az ott piacvezető DRZEWICZ ( ejtsd: dzsevics )  szárítók, amelyek több mint 25 éves múltra tekinthetnek vissza.

 

Most nálunk is elérhetőek kedvező áron a Szal-Agro Kft.-nél akár 10 millió Forintos állami támogatással.

 

A DRZEWIECZ szárítókból három különböző típust ajánlunk a magyar piacra:

  • DRZEWICZ SC sorozat: mobil szárító – gyors, egyszerű beüzemelés,
  • DRZEWICZ M 850 sorozat: folyamatos üzemű szárító alacsony energiafelhasználással,
  • DRZEWICZ SP sorozat: folyamatos üzemű szárító minimális zaj és porterheléssel lakott területek közelében is használható.

 

SZAKASZOS ÜZEMŰ MOBIL SZÁRÍTÓ

 

  • Az DRZEWICZ SC típusú szárítók szakaszos üzemű mobil szárítók, melyek alkalmasak kukorica, gabonák, napraforgó és repce szárítására. Ezek a berendezések már bizonyítottak a lengyel és a külföldi piacokon is. Kialakításuk lehetővé teszi a könnyű szállítást. Jellemzően alacsony villamos energia igényük (11 kW, 22kW) mellet csak traktor TLT-ről is üzemeltethetőek. A párologtatóval egybe épített gázégő lehetővé teszi a folyékony gázzal történő üzemeltetést alacsony hőmérsékleten is. A gázzal történő szárítás az élelmiszerek szárítását is lehetővé teszi hőcserélő nélkül is. A nedves terményt a fogadó garatban lévő csiga szállítja a központi függőleges csigához, mely feltölti a tartályt. A központi csiga a szárítás közben folyamatosan forgatja a terményt, melyen keresztül áramlik a központi kamrába befújt meleg levegő. A tartály alján két keverő lapát biztosítja a gabona egyenletesebb keveredését. Amikor a termény hőfoka elérte a beállított értéket az égő automatikusan csökkenti a teljesítményét. A szárítás befejeztével a központi csiga jobbra vagy balra kitárolja a szárított magokat a szárító tetején található csúszda segítségével.

Bővebben erről a gépről itt olvashat:

http://www.szalagro.hu/products/partners/2596/2598

 

FOLYAMATOS ÜZEMŰ TELEPÍTETT SZÁRÍTÓK:

 

  • A DRZEWICZ M-850 típusú szárítók a gabona, kukorica, repce és más étkezésre ill. takarmányozásra felhasznált magvak szárítására szolgálnak. DRZEWICZ M-850-es szárítók folyamatos üzemelésre alkalmas légfúvásos szárítók, melyek a be és kitárolás illetve a szárítás ideje alatt sem igényelnek leállást. Emelet kivételesen alacsony tüzelőanyag igényűek és egyenletes nedvességű terményt biztosítanak. A DRZEWICZ M-850 típusú szárítók fontos és megkülönböztető jellemzője,a levegő és a magvak ellenáramú mozgása. A magvak fölülről lefelé haladva ellenáramban találkoznak a padló rostából felfelé áramló meleg levegővel. Ez a módszer jelentős energia megtakarítást tesz lehetővé, ugyanakkor biztosítja a termény egyenletes szárítását. A DRZEWICZ M-850 típusú szárítók légfűtő égőfeje fűthető folyékony gázzal, földgázzal vagy biomasszával. Az M-851-es szárító tüzelőolajjal fűthető hőcserélő fűtőfejjel is felszerelhető. A propán-bután gázzal üzemelő szárítók gázpárologtatóval vannak ellátva, ezáltal lehetővé téve a folyamatos üzemelést a telepített gáztartályok alkalmazásával is. A gáztüzelés legfontosabb előnyét a fűtőanyag tisztasága adja, ami a hőcserélős terményszárításnál különösen kedvező feltételeket biztosít. Hőcserélő alkalmazásakor lehetőség van szalmatüzelésű fűtésre is.

Erről a gépről bővebben:

http://www.szalagro.hu/products/partners/2596/3439

 

  • A Drzewicz SP-100 szárítókat gabona,repce, kukorica és más gabonák és élelmiszerek szárítására tervezték. Ezt  a szárítót három teljesítményben gyártják, SP-102, SP-103 és SP-104. A szárítót folyamatos üzeműre tervezték, igy nincs szükség leállásra a feltöltés , ürítés és a visszahűtés alkalmából. Méretei alkalmassá teszik épületben történő elhelyezuésre is. Ez egy modern szívott rendszerű szárító, amelyet különleges kialakítása lehetővé teszi lakott területen történő üzemeltetésre is. Megfelelő telepítés esetén minimális a működési zaj és a por is teljes mértékben megfogható.

 

Felszereltség:

Az SP-100 tartalmaz egy szigetelt szárító és hűtő kamrát, serleges felvonót, fogadó garatot, égőfejet, ventillátort, vezérlő szekrényt, érzékelőket és a gabona kamrákat.

 

Erről a típusról bővebben:

http://www.szalagro.hu/products/partners/2596/3395

 

A tüzelőanyagokról

 

A gabonaszárítók esetében a legelterjedtebb fűtőanyagok a gázolaj, a metán és a propángáz, illetve előfordulnak szilárd tüzelésű (fa, szén, biomassza, stb.) megoldások is.

Hozzávetőleges fűtőanyag felhasználás 100 kg termény 25% nedvességtartalomról 14% nedvességtartalomra történő szárítása során:
• gázolaj: 1,05-1,8 l
• metán: 1.05 -1,8 m3
• propán: 0,33 – 0,50 m3

A napjainkban legelterjedtebb fűtőanyagnak a gáz mondható. A szárító gázellátása támaszkodhat vezetékes rendszerre, illetve stabilan telepített tartályos rendszerre. A gázégőfejekkel felszerelt szárítóberendezések esetén a felmelegített külső vagy visszakeringetett levegőt közvetlenül tudjuk melegíteni az égőfejjel, nem áll fent annak a veszélye, hogy a keletkezett füstgáz, égéstermék szennyezi a szárítandó gabonát.

Az olaj, gázolaj égőfejek direkt használata Magyarországon nem elfogadott-, támogatott mivel a keletkező égéstermékek, keveredve a szárítólevegővel, negatívan befolyásolják a termény minőségét. Az olaj, gázolaj fűtőanyag használata csak egy hőcserélő beiktatásával lehetséges, mely a szárítóberendezés hatásfokát jelentősen lerontja, ezzel növeli a terményszárítás költségeit. Az olaj, mint fűtőanyag felhasználása abban az esetben indokolt Magyarországon, ha más megoldás nem lehetséges.

Új irány a biomassza, mint fűtőanyag alkalmazása. Eben az esetben a nagy teljesítményű, bála (szalma, venyige, nád, papír, stb.) tüzelésű kazánokban a felmelegített olaj, víz egy hőcserélőn keresztül adja le a hőt a szárítólevegőnek. Mint az előző esetbe is itt is az alacsonyabb hatásfok a probléma, viszont ha a gazdálkodó megtermeli a szükséges tüzelőanyagot az üzemeltetés rentábilis. A biomassza tüzelést a korlátozott szabályozási lehetőségek miatt érdemes gázégőfejjel kombinálni.

 

Ha kérdése van, kérem keresse gépértékesítő kollégáinkat:

 

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye:

Deák Attila: +3620/6161-987

Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom, Somogy és Tolna megye:

Horváth Ákos: +3620/6161-793

Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye:

Medve Ádám: +3620/3539 401

Bács-Kiskun, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye:

Solymosi Zoltán: +3620/6161-966

Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megye:

Szabó József: +3620/548-9891

 

GONDOLKODVA GAZDÁLKODNI!

 

cím: 3527 Miskolc, Sajó út 4., tel: 46/505-624, 505-625, fax: 46/509-023, e-mail: info@szalagro.hu